Igen, végre eljött az idei nyár nagymamás hete, és ezzel minden falusi öröm és bánat. Mint az a címből is sejthető, a mai nap nem virradt minden élőlényre olyan fényesen: négy kacsa felett sújtott le Demoklész kardja, a tervezett öt helyett, tehát ha Titánok harcásan akarjuk mondani, Fortuna egynek megkegyelmezett. Mondjuk Fortuna római volt asszem…tökmindegy.
Reggel fél ötkor keltem, és 3 óra múltán két nagyon értékes tapasztalattal gazdagodtam: egy, hogy a kora reggel az az időszak, amikor a rég nem tapasztalt érzést, a >fázást< újraélhetem, és kettő, hogy kacsát vágni nehéz. Egyáltalán az ötlet is nehézkes, mivel a kacsa az ugye tollaspihés, puha, aranyos, édesen csámpázik, és sajnos, finom. Ehhez azonban a kacsának át kell esni egy elég, mondhatni kellemetlen procedúrán, miszerint elvágják a nyakát, de mivel vízi madár, nagy a tüdeje, és elég nehezen hal. Innentől tulajdonképpen a kacsának mindegy, de higgyétek el, a kacsatisztítás ás bontás nem annyi, mint a tyúk esetében. Most gyengébb idegzetűek kedvéért nem írom le min mentünk ma keresztül (én és a kacsa) , pedig lehet mindenki vegetáriánus lenne aki olvassa a blogot, de legalábbis a kacsafarmok bevétele radikálisan csökkenne. (Szinte látom magam előtt a címlapokat: A magyar állatgazdaság gyilkosa, Marie Antoinette! xD
Szintén új tapasztalat, hogy a kacsának MINDEN rásze felhasználatra kerül. A húson kívül a még elfogadható részeket mi fogyasztjuk, ezt hívják felettébb szerényen „kacsaapróléknak”, míg a ’halál gusztustalan’ kategóriát a kutyák-macskák veszik kezelésbe. Ehhez elég annyi, hogy értelmet nyert számomra a „szőröstül-bőröstül” kifejezés, és állatetetéskor átsuhant az agyamon, hogy vajon hogy lehetne odaadni a kutyatálat a kutyának, a nélkül, hogy hozzáérnék. Mármint a tálhoz.
Ezen kívül olvasás és híradó dögivel. A mai nap folyamán, már olyan lenyűgöző programokat is beszerveztem, mint az azzal való kísérletezés,hogy pölö az idegmérgezett de még élő legyet ha beledobom a pók hálójába vajon az megérzi-e a legyen a kemotoxot, és ha nem, belepusztul-e ő is. Sajnos a kísérlet meghiúsult, ugyanis a fél méter átmérőjű keresztespók hálójába sierült úgy beledobnom a legyet, hogy pont átesett egy icipici résen és az Othellósban landolt. Ehhez is tehetség kell.
Amúgy készül a Steven Seagal pakk osztályozása, és sorba állítása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése