A pillanat, amikor 'némi' illumináltáság befolyása alatt az ember hirtelen  éhség utáni régen nem érzett, mégis biztosra várt elteltséggel néz a másnap elé: Mert megérdemlem. Csaktán nem véletlenül létetik az alkohol.

Vicces így írni. De mindenestre megnyugataó, hogy így sem vagyok valaki más.

Mondjuk, például Tyler Durden. Pedig közel voltam hozzá.

Uncertainty avoidance

Erőlködve írom a szavakat, életem eddigi legnagyobb válságában, csakmert ha írok, hátha jobb. Hátha kisebb lesz a kétségbeesés, a vádlás, a szégyen, az aggodalom, a fájdalom, a félelem. Hátha nem kell életem végéig a megbánást magammal hurcolni, és lesz még aranysárga nyarunk, Madlenem.

Tanácstalanság. Se így, se úgy, állhatatos lelkiismeretfurdalás, haszontalanság, feleslegesség, meghasonlás. Innen már egy lépés a tél és csend és hó és halál. A tükörben egy ismeretlent talál.

Hiányzom magamnak. 6 hét tönkre tett, megkérdőjeletett bennem mindent, amiben eddig biztos voltam, hányingerrel kelek a 7 órányi lázálom után. Nem tudok enni, nem tudok pihenni, többet sírok mint valaha. A Nagy Bánat ideje koordináta rendszerben. Az idegösszeroppanás íze a nyelvem alatt.

Értéktelennek érzem magam, aki csalódást okoz mindenkinek.

Na erre emlékezz, ha megkérdezed magadtól, hogy miért nem fejezted be ezt a szakot.