Hát igen. Visszaolvasva van azért némi enyhén debil kisugárzása a blognak, nem? XD
Mindegy, cak egy két dolgot akarok úgymond elmesélni. Tegnap voltunk az arany-lóvidéken, tehát Felsőtárkányban lovagolni, és most olyan kegyetlen izomlázam van a belső combomban, hogy netovább. Ennek ellenére persze megérte, már tudok ügetni, azaz a ló tud alattam, ami nemm könnyű feladat ha tekinetbe vesszük pihekönnyű súlyomat és több éves profizmusomat a lovaglás területén. A lényeg, hogy frankón bebarangoltam ott a dimbesdombos mindenséget, és kedvem támadt félnomád életet élni:D Egészen addig, míg a lában üszkösödni nem kezdett a barátságos 10 fokban. A srác, aki gondozza meg felel a lovakért, és mellesleg tanít lovagolni erdélyi, és halál poén szavakat használ, néha csak nézünk hogy most mit is akar mondani. Az csak alaphangú, hogy "a ló megilyedett" vagy "édesanyám haragutt". Jó neki, nálunk tuti fehér lesz a karácsony. Mondjuk két napig kell utaznia érte.
Előtte való nap a Csörgess meg!-et néztem a színházban, és felettébb elnyerte a tetszésem. Azaz annyira istenkirály volt, hogy úgy döntöttem elviszem a családot megnézni-karácsonyi ajándéknak. Erről jut eszembe, jó volna már Krisztával találkozni, lassan teljesen elfelejt...
Ma reggel jött a Mikulás XDXD Idén nem nézte be, tehát figyelembe véve, hogy nem vagyok annyira kifejezetten édes szájú, elég rendhagyó csomagot kaptam: füstölt makréla, lazackonzerv, camambert, pisztácia, és egy tábla csoki. Így máris jobb alapokon áll a kapcsolatunk az öreggel :D Anyunak persze megint én vettem meg a dolgokat és persze megint az utolsó pillanatban, mivel a két tesókám angyalian ártatlan arccal, kérdő szemekkel nézett rám amikor megkérdeztem beszereztek-e vaéamit anyu mikulására. Az öcsém persze frankón eljátszotta, hogy "Mié, azt a mikulás hozza!!!" Majdnem mondtam, hogy hogyne, számlákat meg a húsvéti nyuszi fizeti.
Hazafelé a lidliből húgommal jövünk át az úton, (megjegyzem december ötödikén este ötkor) megállunk a zebránál, de nem a lámpa miatt. "Hallod?" "Aha, miez?" egyszerre: "Rigó!!!" FRankón ott ült egy csupasz díszfacsemetén egy feketerigó és teli tüdőből nyomta a trillát. Tele szatyorral, tök fáradtan ott álltunk vagy öt percet és hallgattuk. Ha nem lett voln karácsonyi díszítés még a parkolóoszlopokon is, elhittük volna neki, hogy tavasz van. Az idő sem volt olyan hideg. Jobbra forgalmas négysávos, balra teli Tesco parkoló ünnepi zsinattal, ő meg ott ül és üvölti az énekét.
Egy pillanatra tavasz volt. Valahogy így nézhetett ki amikor Ady megérezte az őszt Párizsban a nyárban. Akkor, ott, a tél közepén beugrott a tavasz.
És amíg ezt nem érted meg, addig akárhogy is szeretnéd, nem adom oda a családi csokis kuglóf receptjét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése